Tavaly látott napvilágot a hír, miszerint Fertődön, az ősi Esterházy-kastélyban élő Antal herceg 2025 szeptemberében elhunyt. A dúsgazdag Esterházy-család története szervesen beépült a magyar történelembe, annál is inkább, mivel főleg Habsburg-barát politikájukkal és jól megtervezett házasságaikkal mesés gazdagságuk mindenki előtt ismert volt. A család Habsburg-hűsége töretlen volt.
Ennek a családnak hercegi leszármazottja, Antal herceg – igaz, rövid ideig – Budapesten piarista diák volt. Jelen sorok írója az arisztokratikus hercegi távoltartás ellenére szóra tudta bírni Antal herceget, amikor a piarista diáklap számára a herceg gimnáziumi emlékeire, főleg tanáraira való visszaemlékezésére kérdezett. Az akkor már jóval hetven fölött járó herceg rövid, őszinte választ adott:
„Bevallom, olyan régen volt, és olyan rövid ideig voltam piarista diák, hogy már nem is emlékszem a részletekre, tanáraimra.”
Az a tény, hogy a megkérdezett herceg – ha rövid ideig is – piarista diák volt, megmozgatta fantáziámat az Esterházy-család tagjainak piaristákhoz való kötődésének megismerésében. A legszebb példát erre az említett herceg nagybátyja, a galántai hercegi ág képviselője, Esterházy Pál jelentette, aki a pesti piaristákhoz járt, és ott is érettségizett (1919-ben). Az ugyancsak a volt piarista diák, Vörösmarty Mihály emléktábla felállításának költségét ő fedezte.
A mostani generációnak jóval ismertebb a grófi ág jeles tagjának, Esterházy Péter írónak a pesti piaristáknál eltöltött évei. A később matematikusi végzettségű író 1968-ban érettségizett itt. Írásaiban is gyakran emlékezik vissza tanáraira, iskolai élményeire, a gimnázium szellemiségének személyiségére gyakorolt hatására.
Ha már a nemrég elhunyt két egykori piarista diákot említjük, érdemes kicsit visszamenni a történelembe, hogy voltak-e olyan Esterházyak, akiknek kötődésük volt a piaristákhoz, ami főleg a rend és az egyes iskolák alapításában, támogatásában valósult meg. De előbb pár szó a szövevényes Esterházy-családról: A család legjelentősebb tagja Esterházy Ferenc (1533–1604), akinek három fia volt, s innen lett a grófi, ill. hercegi elágazás. Nevezetesen Miklós a fraknói (hercegi), Dániel a cseszneki, Pál pedig a zólyomi grófi ág megalapítója volt.
Esterházy Pál herceg (1635–1713) a kecskeméti, a szegedi és a váci piarista iskolák anyagi támogatásában jeleskedett. Az említett herceg a törökök után felszabadult országban Kecskemétre hívta a piaristákat, de az ő közbenjárására 1697-ben született megállapodás a váci püspökség és a piaristák között az iskola megalapításáról. A herceg 1702-ben Szegeden támogatta a piarista rendház megalapítását. A hercegi család (E. Ferenc) 1763-ban Szempcén rendházat adott a piaristáknak.
1764-ben az Esterházy-család tagja, Miklós – majd halálával testvére, Ferenc – különösen Tatán nyújtott nagy támogatást a piaristáknak: a rendet itt letelepítette, és rendházat adott nekik, amely mellett templom is épült. 1765-ben Mária Terézia jóváhagyásával átvették a rendházat, és még ebben az évben megnyitották a piarista gimnáziumot.
Általában az Esterházyak piaristáknak juttatott jelentős anyagi támogatása mellett érdemes megemlíteni, hogy közülük sokan jártak a piaristákhoz, főleg a pozsonyi gimnáziumba. Így hajdan ott tanult Miklós herceg, és a későbbi egri püspök, a híres egri Líceum megalapítója (ahol piaristák is tanítottak), a cseszneki grófi ágból származó Esterházy Károly gróf.
Az összeállítást készítette: Dr.Kölcsei Tamás