Egyházi hírcsatornákon május hónapban több helyen is megjelent a hír, hogy Bálint Sándor néprajztudós, szegedi öregdiákunk (1904-1980) boldoggá avatási eljárásában nagy előrelépés történt: Ferenc pápa elismerte Bálint Sándor néprajzkutató hősies erényeit. A hivatalos vatikáni megfogalmazás szerint: „Ferenc pápa 2021. május 22-én, fogadta Marcello Semeraro bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát. Az audiencián engedélyezte egy vértanúságról és hat hősies erények gyakorlásáról szóló dekrétum (köztük Bálint Sándoré) közzétételét.“ Kétségen kívül egy fontos lépéssel közelebb kerültünk Bálint Sándor boldoggá avatásához. Hogy mindez pontosan mit is jelent, kérem olvasson tovább…
Rövid életrajza (a Wikipediából rövidítve és kiegészítve)
Szeged-alsóvárosi paprikatermesztő családban született, már egyéves korában árvaságra jutott, özvegy édesanyja nevelte, taníttatta és támogatta. A gyermek Bálint Sándor hamar kitűnt az iskolában jó tanulmányi eredményeivel.
Szegedi gimnáziumunkban érettségizett, majd a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát, közben egy évig (1924/1925-ben) a pesti egyetemen is tanult. 1930-tól a Néprajzi Intézetben volt díjtalan gyakornok. 1931-ben óraadó tanár a Szegedi Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben. 1934-től egyetemi magántanárrá habilitálták. Vállalta az Alföld-kutatást, az Alföld vallási néprajzának kutatását. Sík Sándor is helyeselte Bálint Sándor néprajzi tárgykörének megválasztását. 1945-ben belépett a Kereszténydemokrata Néppártba (amelyben Demokrata Néppárttá válása után is megmaradt). A KDNP-nek a FKGP-vel kötött választási megállapodása alapján az 1945-ös választásokon egyike lett a két országgyűlési mandátumot szerzett (K)DNP-s politikusnak (a másik Eckhardt Sándor volt). Az 1947-es „kékcédulás választásokon” a Demokrata Néppárt országos listájáról jutott mandátumhoz, ezt azonban már nem töltötte ki; 1948-ban – érthető okokból – visszavonult a politikai szerepléstől, lemondott mandátumáról és kilépett a pártból.
1947-1965-ig egyetemi tanár. 1962-ben a történelemtudományok kandidátusa lett. Tanítási engedélyét 1950 és 1956 között megvonták, 1965-ben „rendszerellenes izgatás” vádjával felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Mindkét időszakban mélységes, őszinte vallásos meggyőződése miatt szenvedett üldöztetést. 1966-ban kényszerű nyugdíjba vonult. Annyira erőteljes volt Szegeden a vallás-ellenesség, hogy Ortutay Gyula sem tudott többet tenni érte, mint a kényszer-nyugdíjazás. Nyugdíjasként írta meg fő műveit, a Karácsony, húsvét, pünkösd (1973) és a Szögedi nemzet (1976) című monográfiáit. Főleg a Móra Ferenc Múzeum igazgatója, Trogmayer Ottó és egyes munkatársai segítették kutatásait, műveinek közreadását.
Számos gyűjtő úton volt az országban. Szegeden már nem annyira a változó, modernizálódó Alsóváros, hanem a hagyományőrző, mély szegénységben élő Tápé nyújtott kutatásainak rengeteg anyagot még az 1960-70-es években is. Munkássága két területen kiemelkedő: egyrészt Szeged és környéke, másrészt a magyar katolikus népi vallásosság kutatásában. A néprajztudomány 20. század közepére önállósuló ágának, a vallási néprajz hazai megalapozójának tekinthetjük. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.
Halálát baleset okozta: Budapesten egy autó elé lépett. A szegedi Alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Két vélemény
Hitvalló élete, máriás lelkisége, illetve szülővárosának hagyománya és kultúrája iránt érzett szeretete miatt már életében is nagy tisztelet övezte. Barna Gábor néprajztudós így foglalta össze – a tudományos és szakmai életben elődje – életét: „Bálint Sándor a keresztény humanizmus eszméinek képviselője, európai műveltségű és kitekintésű tudós, igazi pedagógus, hitvalló ember.”
Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök 2021. május 10-én mondott beszédében kiemelte Bálint Sándor életszentségét, alázatos munkáját, mellyel tudományos és vallásos életében is példát adott. Személyesen is ismerve a „legszögedibb szögedit”, a püspök felidézte a találkozásokat, az őszinte, mély beszélgetéseket, és úgy vélte: „ő nemcsak utánajárt az Egyház dolgainak, Isten ügyeinek, hanem azt élte is. Minden mozdulatában ott volt az Isten. Hol jobbról, hol balról üldözték, ő pedig szerényen, de állhatatosan kitartott a pápák által meghirdetett keresztényszociális világ formálásában. Példakép embersége, életvitele, tudása, vallásossága, amely évtizedek után is hat.”
Néhány gondolat és adat Bálint Sándor boldoggá avatási eljárásáról
Hol tartunk most?
A két világháború, de főleg az azt követő kommunista diktatúra nagyon sok kereszténynek adta meg a lehetőséget, hogy hősies bátorságot tükröző és üldöztetést is kiváltó példamutató keresztény életével tanúságot tegyen hitéről.
A politikai rendszerváltásig ezekről nem lehetett hivatalosan szólni, életükről, helytállásukról, szenvedéseikről, vértanúságukról nem lehetett nyilvánosan írni vagy beszélni, természetesen boldoggá avatásuk eljárásukat sem lehetett megkezdeni. Csak a kilencvenes években kezdődött el vértanúink és hitvallóink életének kutatása, hősies helytállásuk történetének feltárása és az a törekvés, hogy őket a magyar hívő nép boldogként és szentként tisztelhesse, pártfogásukat kérhesse.
Ez a feltáró munka aztán meghozta a gyümölcsét. Sorra indították el a boldoggá avatási eljárásokat és aztán követték egymást a boldoggá avatások is. De az új magyar boldogok mögött ott sorakoznak még mások is, akiknek már megkezdődött, de még nem fejeződött be boldoggá avatási eljárása: köztük kiemelt helyen Mindszenty József bíboros hercegprímás, de ott van Bálint Sándor is.
Bálint Sándor boldoggá avatásának hivatalos, egyházi szakasza 2005-ben kezdődött. Ettől az időponttól illette meg őt az „Isten szolgája“ jelző. Az ügy megindítója és a boldoggá avatási per egyházmegyei szakaszának vezetője Szőke János szalézi szerzetes volt, aki az akkori püspökkel, Gyulay Endrével összegyűjtötték azt a dokumentációt: tanúkihallgatási jegyzőkönyveket, írásait, cikkeit stb., amelyeket a boldoggá avatási eljárás római szakaszához föl kellett küldeni. Az iratok 2007-ben érkeztek meg Rómába.
Ruppert József posztulátor a Rómába küldött iratanyagból összeállított kötetekkel
2007-ben Kiss-Rigó László, az új szeged-csanádi püspök fölkérte az akkor Rómában dolgozó Ruppert József piarista generálisi asszisztenst, hogy vállalja el a római ügyintéző (posztulátor) szerepét. Rómában a munka első szakasza 2013-ig tartott, ebben az évben adta át a posztulátor Bálint Sándor hitvalló életét, személyének jelentőségét és széles körű tiszteletét bemutató dokumentumot, az ún. Positio-t a Szentek Ügyei Kongregációjának és a szeged-csanádi püspöknek.
Ezzel a Positio-val dolgozott aztán tovább a Kongregáció a 2013-at követő években. Az anyagot különféle bizottságok vizsgálták meg: történészek, teológusok és végül egy püspökökből és bíborosokból álló testület. Mivel ezek véleménye igazolta azt, hogy Bálint Sándor valóban hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket és példaképül lehet állítani a hívők elé, ezért Ferenc pápa megadta az engedélyt, hogy a „tiszteletreméltó“ (venerabilis) jelzőt viselhesse. Itt tartunk most (2021. május 22).
Hogyan tovább?
A most már „tiszteletreméltó” hitvalló jelölt ügye csak akkor haladhat előre a boldoggá avatás felé, ha bebizonyítható egy, a közbenjárására Istentől kapott rendkívüli kegyelmi ajándék, általában valamilyen természetes úton meg nem magyarázható gyógyulás („csoda”). Ennek a bizonyítása lényegében ugyanúgy történik, mint az életszentség bizonyításáé. Az egyházmegyei vizsgálat lefolytatására az a püspök illetékes, akinek az egyházmegyéjében a csoda történt. Az egyházmegyei vizsgálat iratanyagát Rómába küldik, ahol a fent leírt vizsgálatok után összeállítják a csodáról készült a Positio-t. Itt közbeiktatódik még egy vizsgálat. A posztulátor is és a vatikáni kongregáció is felkér orvosprofesszorokat vagy szakértőket, hogy vizsgálják meg és írjanak véleményt a természetes úton meg nem magyarázható eseményről, gyógyulásról. Ezek véleményét összegyűjtve és kinyomtatva a kongregáció összehív egy más professzorokból vagy szakértőkből álló bizottságot, amelynek tagjai áttanulmányozzák az ügyről készült iratokat az előző szakemberek véleményével együtt, aztán egy gyűlésen (consulta medica) összevetik saját véleményükkel, mindezt megvitatják és szavaznak. Ha a szavazás végeredménye pozitív, akkor kerülhet az ügy a teológus szakértőkhöz, majd a bíborosokból és püspökökből álló bizottsághoz és végül a Szentatyához, aki megadhatja az engedélyt a boldoggá avatásra.
Két, a mai tudomány ismeretei szerint meg nem magyarázható – évekkel ezelőtt történt – gyógyulásról hallottam, de tudomásom szerint a „csoda“ bizonyítására az ügy egyházmegyei szakasza még nem kezdődött el – legalábbis a sajtó erről még nem adott tájékoztatást.
Buzdítás imádságra
Mindannyiunknak szüksége van boldogokra és szentekre, hiszen ők példaképeink és mennyei segítőink. De mivel ők is halandó emberek voltak, megmutatják nekünk, hogy Isten segítségével gyarló ember létünkre is szentté lehet válni. Mi is szentségre vagyunk hivatva. Kérjük segítségüket, hogy ezen az úton napról napra előre haladhassunk:
„...Hadd legyünk mink is
tiszták, hősök, szentek...”
Ima Isten szolgája Bálint Sándor boldoggá avatásáért:
Istenünk! Te megengeded nekünk, hogy a kegyelmedet jól felhasználó embereket, mint példaképeket magunk elé állítsuk és a magunk hivatásában, életében követni próbáljuk. Tiszteletreméltó Sándor szolgád szeretett Téged, és mindig figyelt lelkiismerete szavára, amelyben a Te szavaidat akarta felismerni és utasításodat megvalósítani. Ezért képezte magát, ezért ment a nép közé, hogy a magyar vallásos kultúra gyöngyszemeit mindnyájunk számára hitet növelő kinccsé tegye. De megalázottságának és szenvedéseinek útján is Benned bízott, Téged nézett és a Te erőddel győzött emberi gyarlóságain. Add meg neki a hozzád hűségeseknek megígért mennyei örök életet, és add meg nekünk, hogy őt a boldogok között tisztelhessük és így még inkább példaképünknek tarthassuk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.